A sok arcú fájdalom!

Szeretnék neked mesélni azokról a napokról amikor iszonyatos fájdalmakkal kellett szembe néznem a gyógyulásom során! Na igen én úgy voltam vele ha valamit csinálsz akkor azt végezd rendesen! Így cselekedtem a megbetegítő tényezőkkel is, annyi negatív gondolat csomagot építettem fel a fejemben amennyit csak lehetett. Jól bebiztosítottam magamnak a negatív érzéseket nehogy elfogyjon! Így már tuti volt, hogy jó sok krónikus betegséggel kell majd bajlódnom. 

Arra jöttem rá ezen a hosszú évekig tartó úton, hogy ha krónikus betegségeid vannak akkor olyan sok fájdalmat tároltál el magadnak az energia test rétegeiben amennyit csak lehetséges. A legszebb része az az amikor elkezded ezeket a rétegeket lebontani és lám lám mindig felbukkan alatta egy újabb amit ki kell tisztítanod és át kell programoznod. Mivel sok betegségem volt ezért nem sorolom ide fel neked az összeset. Most egy olyan problémámról mesélek ami a legtovább kísért el az utamon és sok energiát és kitartást követelt tőlem amíg sikerült átállítanom és az új állapotot stabilizálnom magamban.

Ő pedig a krónikus derék és nyak fájdalom aztán pedig porckorong sérv (derék alsó szakasza) ami az életem megoldási fázisában jelentkezett. Mondanom sem kell, hogy az izületi bántalmak információs háttere az önleértékelő mechanizmus tükörképe. Na igen és hogy is jelenik ez meg az életedben? Mondjuk egy olyan munkahellyel amit csak a pénzért végzel! Vagy egy olyan kapcsolat ahol hagyod, hogy tiszteletlenül bánjanak és beszéljenek veled. Vagy egy olyan túlkontroláló szemléletben ahol azt gondolod ha te mindent megoldasz az a biztonságot jelenti számodra pedig folyton csak a bizonytalanságodat akarod magad elől rejtegetni. Emiatt olyan helyzetekbe is belemész ami nem a saját jólétedet szolgálja. Ilyenkor hol is vagy te a ranglétrán saját magadnak? Sehol...Állandóan áldozol ami túl sokat vesz el belőled és szépen lassan kiégsz! Áldozol a családért, a cégért, a saját vállalkozásodért, mások véleményéért...

Én sokáig éltem ilyen üzemmódban! Folyton velem volt a megfelelés kényszere, én csak akkor számítok a világnak ha sikeres leszek, ezért folyton a jövő képben éltem és álmodoztam a nagy célokról miközben a jelen elment mellettem. Közben folyton kérdezgettem magamtól. Vajon mikor érem el a célom? Vajon mikor lesz magamra időm? Vajon mikor leszek eredményeim? Vajon mikor veszi észre a főnököm hogy érték amit teremtek? Vajon mikor lesz nagyobb ház, karrier, több pénz stb.  Emellett vártam hogy a kapcsolatom is egyszer megjavul mert én már mindent megtettem de a másik felem még mindig halogatja a lépést pedig lassan szét hullik a családi életünk! Állandóan ugyanezeket a köröket forgattam a fejemben és ez már olyan régi mechanizmus volt hogy a nyakam a vállam a derekam folyton krónikus fájdalmakat generált. Állandóan nehéz érzelmekkel töltöttem meg a hátizsákom amit már nem bírt el a derekam. Az igazságtalanságot nem bírta a nyakam, az utálatos munkát amiben folyton elégedetlen voltam nem bírta a karom, vállam és a lábaim.

Az emésztésem is kihívásokkal küzdött mert az információ képtelen volt átáramolni az emésztő rendszeren hiszen folyton vissza tartottam. Ez egészen addig fajult amíg dupla porckorongsérvet alakítottam ki magamnak! Olyan fájdalmakkal küzdöttem hogy 4 hónapra kiestem a munkából és a járás is nehézkes volt! Mivel legfőképp a férfi energiák kapcsán voltak mély traumáim minden a jobb oldalamban jelentkezett. Ezt megfejeltem még egy kis befagyott váll szindrómával ami 11 hónapig tartott és volt hogy olyan megsemmisítő fájdalmak jelentkeztek, hogy sírva fakadtam! Több mint egy éven át küzködtem az intenzív izületi panaszokkal, de természetesen a nyak és a derék fájdalom előtte krónikusan jelentkezett kb. 15 éven át! Ha valamit csinálsz akkor menj biztosra! Ez szinte már a mottomá vált ha a krónikus betegségekről volt szó!

Tudod nagyon nagy árat kellett fizetnem azért, hogy végre értékeljem önmagam. Ha a fájdalmat kilóban mérnék nekem sokszor úgy éreztem tonnába mérte a jó isten. Nem azért mert ő a hibás hanem mert én ezt az utat választottam! Sokáig éltem gyógyszereken és fájdalom csillapítókon. Viszont sokszor azt éreztem nem múlik hiába veszek be bármit! 

Sokszor voltak visszatérő álmaim, ahogy látom hogy emberek törnek be a házamba akiket nem akarok a privát szférámban, hogy mindig keresem a célt de nem találom mert bolyongok a kocsi után amit nem találok, hogy folyton lekésem az időpontjaimat vagy nem érek oda az állomásra vagy a nagy városba ahova utazom. Így jelezte a tudatalattim itt vannak az érzelmi terheid amiket a gondolati információiddal mozgatsz. Nézz tükörbe! Mikor akarsz felhagyni vele végre? Mikor teszed le a bizonytalanságot, az elszigeteltséget, a félelmet, a menekülést, a haragot és a bolyongást! Mikor érkezel meg végre az elégedettségbe, a bátorságba, az örömbe, az önazonosságba és a jelenedbe!? Mikor értékeled magad és örülsz annak amilyen vagy? Mikor éred el végre a jelenben azt az önszeretetet ami elégedetté tesz akkor is ha éppen egy kis kunyhóban tengeted a napjaidat a szeretteiddel? Miért gondolod azt, hogy folyton bizonyítanod kell a sikerességedet bárkinek is hogy szeressen és elfogadjon annak aki vagy?

Mennyire igaz!! Hol is voltam én az elmúlt 20 évben? Éppen a jövő melyik részében éltem a nagy álmaimmal, elvárásaimmal és elégedetlenségeimmel amik csak még nagyobb terhet raktak a hátamra és az izületeimre ami állandó önleértékeléssel társult! Főleg akkor ha nem értem el a célt vagy nem lett olyan sikeres ahogy azt én ki gondoltam magamban. Vagy éppen melyik múltbéli eseményen rágtam szét magam és forgattam újra vissza diákat, hogy tápláljam az árny testem mocskos bugyrait. Egy kis haraggal, félelemmel, bűntudattal. 

ELÉG! NiNCS TOVÁBB! Befejezem ezt a sok ördögi kört! Mi kapok tőle? Csak fájdalmat és szenvedést! Megéri? Szeretném tudni milyen fájdalom nélkül élni csak szeretnék jól lenni és kész! Milyen sok munka ez nem is gondoltam volna!

Az egész betegség halom amin átmentem megtanított egy nagyon fontos dologra! Csak az a legfontosabb, hogy én jól legyek! Mert ha én jól vagyok akkor a családom is és a környezetem is! Ha én jól vagyok akkor a pácienseknek is azt adhatom ami számukra a legjobb! Hogy jöhet ez létre? Ha értékelem magam és felmondok azon a helyen ahol utálom a munkámat. Ha segítek a párkapcsolatomban a másiknak hogy felismerje mi lenne a helyes út és a fejlődést jelentő irány a számára. Ha önazonossá válok és a képességeimet tartom szem előtt, hogy azt fejlesszem és kamatoztassam magam és mások javára. Ha nem a pénzt és a sikert hajtom hanem a jelenben élek és teremtek olyan dolgokat amik örömet okoznak nekem és másoknak. Ha minden nap képes vagyok nemet mondani olyan dolgokra amik nem szolgálják a jó létemet. Ha fontossá válok magamnak és egészségesen maradok önző úgy hogy másokat ezzel már nem bántok! Ha minden nap magam melett döntök! Te végig gondoltad már hogy építed le önmagad? Vajon hogy próbál veled kommunikálni a tudatalattid hogy segítsen a változásban?